Vajon hogyan jutottunk el a mai korszerű, hőszigetelt nyílászárókig, üvegfalakig, a passzívházakban is alkalmazható high-tech megoldásokig? Cikkünkben időutazásra hívjuk az olvasót a nyílászárók világába.
A cikk az Építéstechnika 2014/9-10. számában jelent meg
KEZDETBEN CSAK A FUNKCIÓ…
Kezdetben volt a lyuk a falon: az egyiptomiak számára még csak szellőző funkcióval, a krétaiak már ki is láttak rajta. A rómaiak palotáiba sok, nagy és valószínűleg már üvegezett ablakokat készítettek.
Az éghajlat és a rendelkezésre álló építőanyagok minden korban meghatározták az építési módokat. A nyílások takarására korán megjelentek a fatáblák, amelyek a védelem, a szellőztetés és a világítás szempontjából is praktikusak voltak. A nyílás optikai funkciója azonban átlátszóbb anyagokat igényelt, így fakeretekre erősített fényáteresztő anyagokat kezdtek használni, például marhahólyagot vagy olajos vásznat. Egy másik megoldás a rács volt, nemcsak védelmi szerepe miatt, hanem mert könnyebb volt a kis réseket takarni (ólomüveg, székesegyházak színes ablakai). Az 1500-as évektől az üveg már a polgári lakóházak ablakainál is megjelent, majd elterjedt.
A faablakok formája, kialakítása korról korra változott. A zömök román, a csúcsíves gótikus, majd a díszes barokk ablakokat a funkcionalitást előtérbe helyező klasszicista stílus váltotta fel. A két utóbbi ablakstílusban a pallótokos szerkezet volt jellemző. Később, az eklektikus ablakok kapcsolt gerébtokos szerkezettel készültek, a két világháború között pedig egyesített szárnyú szerkezeteket építenek. A hatvanas évek panelházainak nyílászárója már hőszigetelő üvegezésű, természetesen még bevonat és gáztöltet nélkül. Egészen 40 évvel ezelőttig a fatok és az egyrétegű üveg volt az általánosan elterjedt.
A MŰANYAGABLAK HÓDÍTÓ ÚTJA
Bár Victor Regnault már 1838-ban előállította az első műanyagot, a PVC-t (polivinilklorid), a műanyagipar nagyarányú fejlődése csak az 1960-as években kezdődött el. A műanyag számos kedvező tulajdonsága miatt hamarosan a nyílászáró szakmában is megjelent.
A műanyag ablakok eleinte a korábbi faablakok mintájára készültek. A szárny a faablakok vonalát próbálta követni. Mérföldkövet jelentett a bevonatos, gázzal töltött üvegek megjelenése, ezzel ugrásszerűen javultak a hőszigetelés mutatói. Amikor kb. 16 éve az osztrák ACTUAL ablakgyár Budapesten megkezdte a háromkamrás profi lból, 1,1-es üveggel az ablakok gyártását, még maga a „műanyag ablak” viszonylag új fogalomnak számított. A technológia fejlődési lépéseként 70 milliméterre növelték a beépítési mélységet, ami a kamraszám 3-ról 5-re emelését jelentette. Így alakult ki Magyarországon az a téves nézet, hogy a hőszigetelés hatásfoka a kamraszám növelésével javítható, holott itt a beépítési mélység nagyságán lenne a hangsúly.
Mivel az új technológiák már lehetőséget teremtettek rá, a szakma célként tűzte maga elé a minél jobb hőszigetelés elérését, így a következő lépcsőfok a háromrétegű üveg létrehozása volt, először a drágább kripton gázzal. Ezen a ponton már nem az ablak volt az épület hőszigetelésében a leggyengébb láncszem, hiszen ezek az ablakok már alkalmasak voltak passzív vagy aktívházak építéséhez is, amelyeknél az általánosan elfogadott kritérium Uw =0,8 W/m2K. Mindeközben a dizájn is fejlődött: a műanyag sajátosságainak megfelelve a szárny vonalvezetése leegyszerűsödött, korszerűvé vált.
A műanyag ablakok széles körben elterjedtek, nem kis mértékben azért, mert a régi típusú faablakoknál fennállt a vetemedés veszélye, ráadásul hőszigetelésük sem volt már megfelelő. A műanyagok gyenge pontja is nyilvánvalóvá vált időközben: a tökéletes zárás miatt a természetes szellőzés megszűnik, ami a belső térben penészedést okoz. Ahogyan az új ablakoknál a szellőztetés fontosságára nem hívták fel az építtetők figyelmét, úgy az is csak lassan épül be a köztudatba, hogy a low-e üvegeknél árnyékolásra van szükség.
Időközben a faablak is magára talált: a három rétegből ragasztott ablak már nem vetemedik, a szálirányok kiegyenlítik egymást, az ára azonban nem kevés, így a műanyag ablak költségszempontból állja a versenyt.
I. A tok*
| Az 1 kamrás profiltól a passzívház ablakokig
1954: Megkezdődik Németországban az első PVC ablakok szériagyártása
|
 Kezdetben ilyen volt… |
II. Többrétegű, hőszigetelő üvegek eredete*
A hőszigetelő üvegek fejlődése
Azon ötletre, hogy egy ablaküveg elkészítéséhez két üvegtáblát kell a peremen összeragasztani, az amerikai T. D. Stedson már 1865-ben szabadalmat kapott (US Pat.Nr.49167).
Hőszigetelő üveg: Az egyrétegű üvegtől a háromrétegű és okos üvegekig
1994-ig: Kétrétegű üveg, bevonat nélkül: 2,7-3,0 W/m²K
1994: Hőszigetelő üveg bevonattal: 1,3 W/m²K
1998: Hőszigetelő üveg: 1,1 W/m²K
/Háromrétegű üveg felárral, jobbára kriptongázzal
2008: Üvegek Ug 0,6 W/m²K-s értékkel
2011: Napvédő üvegek és háromrétegű, g = 62%-os üvegek
20??: Vákum- és napelemként működő üvegek…
III. A távtartó anyaga: az alumíniumtól a high-tech műanyag távtartóig*
PSI érték: alumínium, nemesfém és szilikon távtartó esetén
1995-ig: Csak alumínium távtartó
1995-től: Niro (nemesfém) – egy jobb alternatíva
2000 óta: Megjelennek az első, műanyagból készült távtartók
A LEGÚJABB FEJLESZTÉSEK
Az újabb fejlesztésekkel – mint például a 85 milliméteres tokprofil, a tokba helyezett hőszigetelő betétek, az üveg körbe, szárnyba való ragasztása – már olyan jó Uw értékeket lehet elérni, hogy az ACTUAL ablakok Ausztriában sorozatban nyerik el az Energia Zseni díjakat.
Új megoldás például a hőhidas merevítővas üvegszálas merevítőre cserélése, ami a jobb hőszigetelés mellett hasonló stabilitást biztosít, mint a hagyományos. Az ablak ezen keresztül jól rögzíthető, ugyanakkor újrahasznosítható. Nem is olyan régen még kuriózumként hatott, hogy a tok és a szárny síkban záródott. A tendenciára a koronát az tette fel, amikor kívül a tok-szárny és már az üveg is síkban zár (belül egyelőre a tok és a szárny). Ez a megoldás kiérdemelte a Red Dot dizájndíjat is az ACTUAL számára.
Ezekből a rendszerekből már nagyméretű, elhúzató elemeket is lehet készíteni, melyek fi x üvegfallal kombinálva lehetővé teszik a belső tér megnyitását a fény, de nem úgy a hideg számára!
Red Dot-díjas ACTUAL ablakok
Korszerű megoldások
• nagy beépítési mélység (101 mm)
• hőszigetelő betétek a tokban és a szárnyban
• üvegszálas merevítés (jobb hőszigetelés)
• háromrétegű, melegperemes üveg, a szárnyba körbe beragasztva
• opció: háromrétegű, g62%-os üveg (nagyobb szoláris nyereség)
• alumíniumborítás (sarkok illesztése új eljárással)
• síkban záródik: kívül az üveg-szárny-tok, belül a szárny és a tok
• alkalmas aktív-, passzív-, és igényes családi házakhoz
 |
 |
ACTUAL ALWOOD fa-alu ablak |
ACTUAL ALEVO műanyag-alu ablak |
A FEJLŐDÉSNEK VAN ZSÁKUTCÁJA IS?
Az élet néha más irányt vesz: bár a technológia mind remekebb ablakok gyártását teszi lehetővé, mégis például a panelprogramban a ma már korszerűnek nem igazán mondható kétrétegű üveggel ellátott ablakok tömegeit építik be, nagyon hosszú időre…
Furcsa módon, Ausztria egyes tartományai is arra készülnek, hogy a kétrétegű üvegek beépítését fogják támogatni, szemben a háromrétegű, igazán energiatakarékos ablakokkal.
*Forrás: Rudolf Waldenberger ACTUAL Ausztria
Erdős Orsolya
www.actual-ablak.hu
INGYENES SZAKTANÁCSADÁST / AJÁNLATOT itt kérhet:
Közvetlen kapcsolat: +36 1 278 2023
info@actual.hu
